A spirituális tudatosság alapja

I. Reiki beavatás

Nagyon fontos abból kiindulni, hogy mik vagyunk, és miért keressük a spirituális utat. Ezzel a témával általában minden vallási hagyomány foglalkozik. Az egyik az eleve elrendeltségről beszél a másik az eredendő bűnről, a harmadik az ego kialakulásáról. Amikor ezzel a kérdéssel foglalkozunk, a cél nem az, hogy elítéljük vagy megsemmisítsük az egót.

A spirituális út valójában az ego megértésén alapul!

Eredetileg csak a nyílt tér létezik, az alapvető talaj, ami nem más, mint az igaz természetünk. Az ego megteremtését megelőző eredeti tudatállapotunkat alapvető nyitottság, szabadság és teresség jellemzi. Ez a nyitottság most is jelen van bennünk és mindig is jelen volt.

Pl.: Amikor egy tárgy kerül a szemünk elé, az első pillanatban egyszerűen csak érzékeljük anélkül, hogy a logikus, fogalmi gondolkodást alkalmaznánk. Gyorsan megpróbálunk hozzáadni valamit az eredeti észleléshez. Az érzékelés tárgyát elnevezzük, vagy megpróbáljuk valamilyen osztályba beilleszteni. Ebből alakul ki a világunk. Ez a kialakulás nem ölt testet kézzelfogható formában. Inkább egy illuzórikus folyamatról van szó az ÉN –ben vagy az EGO –ban kialakult tévhitről.

Minden élőlény megnyugvásra és boldogságra vágyik és kerüli a szenvedést. Nemcsak a tanult okos ember vágyik a boldogságra, hanem a világ összes teremtménye. Legyen szó rólad, rólam vagy az állatvilág élőlényeiről, mindenki egyformán még több örömre és a fájdalom csökkenésére vágyik.

A szenvedés csak akkor szüntethetjük meg, ha mi magunk is teszünk érte valamit. Abból nem lesz semmi, ha fennkölt terveink vannak, ám csak ülünk és várjuk, hogy majd beteljesülnek. Hangsúlyoznunk kell, hogy a szenvedés minden különböző nézőpontja valójában okok következménye, ezért lehetséges megvizsgálnunk és véget vetnünk neki. Ha megleljük a szenvedés alapvető okait, majd pedig megszüntetjük azokat, az emberi élet boldoggá és eredményesség válhat. Ahhoz, hogy ezt elérjük, lényegbevágó, hogy a boldogságot előidéző okokat gyakoroljuk életünkben.

A történelmi Buddha által megfogalmazott Dharma megmondja, miként juthattunk el idáig. A Dharmán kívül nincs más a kezünkben, amellyel elérhetnénk a vágyott boldogságot és megszüntethetnénk a szenvedést: a Dharma mutatja meg ugyanis a helyes utat, amely követőjét eljuttatja célja beteljesüléséig. Amint megértettük, rögtön meg is változik az életünk és saját bőrünkön érezzük majd a Dharma nélkül élők és a Dharmát gyakorlók élete közötti különbséget. Másképp fogalmazva: minden fizikai fájdalmat játszi könnyedséggel legyőzhetünk a mentális folyamatok tiszta erejével. Örömteli, és a fájdalmas érzéseinknek is meg van az okuk, nemcsak úgy maguktól keletkeznek. A szent iratok is azt mondták, hogy az öröm és a fájdalom az ok és az okozat elvéből keletkezik. Aki nem ismeri a Dharmát, azok számára minden a véletlen műve.

A Dharma lényege, hogy megértsük, mi okozza a saját fájdalmunkat, és azzal alkalmassá váljunk arra is, hogy másoknak is elmondhassuk a szenvedést okozó okokat.

Aki valóban a spirituális nézetet követi, az tisztában van azzal, hogy ő maga a felelős az őt ért örömért csakúgy, mint a kellemetlen érzésekért, mert ezek a karmájából származnak. /ok- okozat/ Az ember személyiségének ugyanúgy része a fizikai test, mint a különböző mentális és érzelmi folyamatok, amelyeket együtt „elmének” vagy CSITTÁ – nak nevezünk.

Mivel a testet az elme irányítja, ezért a testi tapasztalat- legyen az örömteli vagy fájdalmas- nyilvánvalóan nagyrészt az elme függvénye. Ha letérünk a Dharma (Élet Igazságok) ösvényéről, könnyen előfordulhat, hogy sok szenvedésben lesz részünk.

Ha meg akarjuk érteni a bennünket ért dolgokat, akkor az előzményeivel együtt kell számba vennünk őket. A Dharma arra a felismerésre bíztat, hogy megszabadulhatunk a szenvedés okozta, mindenféle nehézségtől, jöjjenek azok kívülről vagy belülről és még a szenvedés másokban kavargó örvényeit is megszelídíthetjük. Mint már mondottam az emberi életet az elme illetve annak különböző ténykedései uralják.

Az elme szüleménye az „Én”, az irigység, a kéjvágy, a gyűlölet, és a kétségbeesés Ezek egyaránt veszélyt jelentenek mind az egyes emberre, mind pedig a társaira

Üdvös dharmának (értelmi eseményeknek) nevezzük őket. A barátságosság, a kedvesség, a szolgálat, az odaadás a lemondás és a bizalom ugyanúgy értelmi események, mégis üdvös dharmák. Az üdvös dharmák erejével semlegesíthetők azok a hibák és szennyeződések, amelyek befészkelték magukat az elmébe és pontosan ezekkel a dharmákkal érhetjük el, ha rászánjuk magunkat, hogy ne fojtogassanak minket saját hibáink.

Annak érdekében, hogy szembe tudjunk nézni saját hibainkkal és kellő hasznossággal változtatni is tudjunk rajtuk, nem elég filozófiai válaszokban bocsátkoznunk. Kitartásra és erőre van szükségünk, hogy változást tudjunk kialakítani. Önmagunk változásához szükségünk van egy élő mesterre, aki objektívebben, kívülről látja az életünk hibáit és hiányosságait, tanácsai és észrevételei segíthetnek a felismerésben.

A Reiki beavatással olyan erőre teszünk szert, amely végig kiséri egész földi életünket és biztosítja az életenergiát a mindennapjainkhoz. Reiki által biztosított életenergia alkalmazása tudat színt függő, ami azt jelenti, hogy minél nyitottabbak vagyunk a tanításokra és minél többet gyakorolunk önmagunkon és másokon annál többet értünk meg és tapasztalhatunk. Az életminőségünk is ezzel arányosan fog jóra változni. ne csak vágyjunk a jóra, ne csak ábrándozunk róla, hanem tegyük is meg az első lépéseket annak érdekében, hogy elindulhassunk önmagunk helyes megtapasztalásában.

Reiki beavatás I. fokozat lesz 2017. október 29-én vasárnap 10:00-17:00.
Jelentkezni lehet telefonon 2017. október 25–ig, (+36 20/927-3471) 9- 19 óráig minden nap.
Részvételi díj: 16.000 Ft.
Részletes tájékoztatás: http://ekfszr.hu/tanfolyamok/tradicionalis-reiki-i-beavatas/

Forrásmunkák

Csögyam Trungpa: A szellemi Materializmus Megszüntetése.
Csögyam Trumpa A Szabadság Mítosza
Ácsán Szumédhó Csittavivéka

A megértés áldásával:

Hegedűs Csaba-Attila
Spirituális Tanító