Miért fáj?

Miért fáj, hisz elmúlt már?
Az érzés, mi fölszakad, fátylat rá nem takar.
E nyitott seb, elmerenget…
Mily múlandó mily rejtelmes a történet.
Ma várod, aztán megleled, holnap elveszted.
Boldogság eláraszt, ez egy pillanat.
Üresség követi, örömöd elhalva.

Védtelen az ember, forgószél viszi rejtelmes utakon.
Tervez és nyer, majd elveszejt.
Ha kibontod, megérted, mindez egy.
Egy az egyben, legbelül, mi áll, de kint árad a hullám.

Fáj még? Mert elméd még nem ért.
Ha megérted, vágyadat eléred.
Mit kerestél, megleled. Nem kívül, csak benned.
Nem vagyon, nem karrier, nem egy és más, csak egy.

Ez az élet egyszeregy. Egyszer lent, egyszer fent, egyre megy.
Fölötte állsz mindennek.
Fájdalom nem fáj már, csak van.
Jelenben a pillanat – az egy, a közép.
Előtte és mögötte a semmi van.
A tapasztalat, mi megmaradt.
Ez van. Élj jól vele!

Zsuzsi (2016. november 7.)

A világ minden táján Radnóti Miklós versét szavalják