Ünnepi beszéd 2020

2020 Fém Patkány éve

Nyitó beszéd – Az ember útja

2020. január 25. – 2021. február 11.
A következő Patkány éve 2023. február 11.

Az Értékes Emberi Életformából következik az, hogy szükségünk van a pihenésre, a tervezésre, az átgondolásra annak érdekében, hogy ne csak az ösztöneink, félelmeink és vágyálmaink rabjai legyünk. Az ünnepek szerepe biztosította ezen értékes időt. Különben is jó látni ennyi törekedni akaró embert egy nemes irányba gondolkodni egyszerre.

A nemesebb emberi életvitelhez mindig is szükséges volt azon ismeretekre, hogy az átlátás érdekében időről-időre elmélyedjen az önismeret, őszinteség és önellenőrzésbe. Ennek megélése tett szükségessé az ünnepeket. Emberi megfigyelésekből mára már tudjuk azt, hogy az emberi természet egy gyengéje az, hogy az szeret kapni és adni. Ezért az összejövetelek alkalmasakká váltak arra, hogy kicseréljük gondolatainkat, meg osszuk nézeteinket és tanuljunk egymástól. Az emberek mindig minden korban szerették volna elkerülni a cselekedeteiknek a felelősségvállalásának a részét. Így biztonság érdekből lemondtak sikereikről és kudarcaikról is – átruházták a felelősséget egy külső istenre, egy külső entitásra. Így kialakultak azon szokások, hogy az élet területén megjelenő gondok, bajok, hibák hiányosságok már nem egy adott személy felelősségét (falu vezető, király, stb.) jelentette.

Az önnön-önrendelkezési jog átkerült a papokhoz, brahminokhoz, panditokhoz. Az átlag nép csak végrehajtotta a felsőbb utasítást, ami mint elvárást jelentette számára. Tehát maradt az egyházi adó befizetése, az áhítat és az ima, plusz, amit az adott papság megkívánt időről-időre.

Így kialakult a termés istene, eső istene, föld istene, víz istene, betegség istene, háború istene stb. Az évszakok során nem csak gondolkodás változott, hanem az igények arra is, hogy visszakövetelte az emberi önrendelkezésének azt az ősi jogát – ami azt jelenti, hogy annak felelősségét is -, hogy hadd döntse el ő azt, hogy mit szeretne, mikor és mennyi munka árán!
Sajnos a vágyak és célok jócskán megnőttek és kiegészültek, de a felelőssége, a tudatosítás, az emberi értékek nagyon lassan változtak. A spirituális látásmód azért egy hiánypótló vállalkozás, mert ez az egyedüli módja annak, hogy Felismerjük azt, hogy az ősi szellemi törvények hogyan és miként működtetik az emberi életet.

Mi a dolgok működési rendje? Milyen Törvényeket követ az ember?

• Természet törvényei
• Vastag bőrborítású BTK

Melyiket érzed a magadénak?

Hol vannak azok a törvények, amelyek mindenkire igazak, akármit is hiszel, akármilyen nyelvet beszélj, akármilyen kultúrában légy. Ennek a törvénynek van egy neve, DHARMA = a dolgok működését jelenti, valamint jelenti az összefüggéseket, OK-OKOZAT.

Pl.: Az, hogy az alma lefelé esik az a tömegvonzás törvénye. Az, hogy a hangokat meghallod és megérted az a tudatod törvénye. Ha éhes vagy és eszel, az az emésztőrendszered törvénye.

Mi az a Törvény, amit FELISMERÜNK, és nem megalkotunk, vagy elkészítünk?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához különbséget kell látnunk a Gondolkodó és a Felismerő tudat között. A gondolkodás önmagában nem jó vagy rossz – ez egy eszköz. Ha ragaszkodsz a gondolkodáshoz, akkor a gondolataid uralnak téged. Ha nem ragaszkodsz, akkor a te használod azt. Az a felismerés, hogy a dolgok hogyan működnek – az emberiségnek, mint csoportnak -, évezredekig tart, tartott, és fog tartani.

Pl.: Isaac Newton – Gravitáció, megfigyelte az almát kb. 400 éve. Új irány a gondolkodásban.

A kigondolt törvényekkel sokkal nagyobb a bajunk, mint a felismert törvényekkel. A felismert törvényekhez meg lehet érkezni, fel lehet őket ismerni, el lehet fogadni. A kigondolt törvényeken vitatkozunk, vagy szeretem őket, vagy nem, vagy követem őket, vagy nem és vállalom a következményeit.

Buddha Dharmájának egy alapvető felismerés a talppontja. Ez az alap belátása: ezen a földön van szenvedés. A szenvedés ténye elkerülhetetlen itt az emberi létsíkon (születés, növekedés, betegség, öregedés, halál). Már ennek a felismerése is elég nagy munka!

Amikor keressük a boldogságot, a megnyugvást, az állandóságot, a feltételnélküliséget, a szeretetet, NEM vesszük észre, hogy ennek az alapja más, mint amit gondolunk, vagy szeretnénk.

A szenvedés ténye az, hogy MULANDÓAK vagyunk.
Az, hogy feltételekhez kötött életet élünk.
Az, hogy nem tudunk tökéletesre csinálni semmit. Ez a szenvedésünk törvénye.
Amit megkaptál, azt el is veszíted, ami megjelenik, az el is tűnik. Ez alól nincs kivétel!
A második ilyen TALPPONT a Négy Nemes Igazságból – a szenvedés OKA.

A szenvedésnek van oka, nem önmagától létezik, hanem ezt is mi hozzuk létre. Ha meglátjuk a szenvedés okát, akkor jó esetben meglátjuk a szenvedés megszüntetését is. Ez a harmadik alap.

A negyedik maga az Út.

Ezek a törvények minden érző lényre igazak. Testben született tudatok vagyunk. Autókban ülő vezetők. Olyan emberek, akik a járművükkel valamerre tartanak.

Csak TUDJUK-E MERRE? FELISMERJÜK-E, hogy MI HOGYAN MŰKÖDÜNK?

A mai korban élő emberek nem erre a felismerésre áhítoznak. A mai társadalom gyors és olcsó válaszokat akar, mindent kívülről megfizetni.

Pl.: Ez egy olyan kérdés, hogy autópályán hogyan lehetne gyorsan, gond nélkül haladni?

Lehet, de ha le van zárva az út, ha fel van robbantva az autópálya, ha közlekedési dugó van rajta, akkor ezt NEM TUDOD MEGTENNI. Tehát ELŐ KELL VENNED A PROBLÉMA-MEGOLDÓ KÉSZLETEDET.

Azok az akadályok, amelyek Benned vannak – a ragaszkodó tudat, az állandóan jóban-rosszban gondolkodó tudat, a mindenre emlékezni akaró tudat. Ezek mind-mind olyan szokások, amelyek AKADÁLYOKAT TEREMTENEK.

Az okok felismerése nélkül nem tudsz IRÁNYT VÁLTANI. Ugyanis mindig szokásokat, beidegződéseket követsz külső kívánalmak vagy kényszerek hatására, és tökéleteset akarsz alkotni úgy, hogy nem látod át, hogy ezt nem lehet tartósan és következmények nélkül csinálni.

Ha megnézed a Négy Nemes Igazságot – szenvedés, szenvedés oka, megszüntetése, és az ÚTJA -, joggal teheted fel a kérdést, hogy mindezt mi teremti?

Buddha belátta, hogy a Mi tudatunk teremti. Ezt a világot, ahogyan most éled a tudatod teremti – a gondolataid, a szavaid, érzéseid és a cselekedeteid -, ebből áll össze ez az élmény.

Tehát olyan járműved van, ami 1) Gondolkodik, 2) Beszél, 3) Érez, 4) Cselekszik. Tedd fel a kérdést: ezek egy irányba mennek?
Gondold át, mondasz valamit, de mást cselekszel. Érzel valamit, de nem azt mondod. Ez a lét széttagoltsága! Nincs egységes élményed.

A meditációval ezeket tudod összhangba rakni. Ha ezt teszed, léted egy irányba megy.

Nem csak az egyén szintjén igaz. Nézd meg a családodat, mit akartak? Mit tettek? Mit gondoltak, mit éreztek? Itt a hangsúly nem az uniformizálásról szól. Ha te eldöntesz valamit, akkor TEDD AZT, Gondold azt, ÉREZD AZT, MONDD AZT.

Hogy megtaláld a harmóniát FEL KELL VÁLLALNOD önmagad. Döntést kell hoznod.

A Világegyetem támogatni fog AKKOR, ha összhangban vagy a Szellemi törvényekkel. Erre vannak a fogadalmak, a Menedék mantra, a közösségi elkötelezettség, a társak az úton.

Ha ezt megteszed, nem a saját szabad akaratod adod fel. Azzal, hogy önmagadat nem akarod ámítani, a felelősség elodázásával (pl. azért vagyok beteg, mert jön a vírus). Eleged van a Lét-hazugságokból.

A szabadság csak a felelősség felvállalásával érhető el. A spirituális utad akkor fog elkezdődni, ha beidegződéseid, szokásaid, hibáztatásaid feladod.

JÓ DÖNTÉST és BOLDOG ÚJ ÉVET

Csaba mester